LIL G – DISLIKE Klip

Egy dolgot tisztázzunk, mielőtt nekikezdünk. Lil G – akárcsak Nemazalány – az internet kommentelők céltáblája már az első feltünése óta, nemrég viszont valaki valódi célpontnak nézte és megdobta egy üveggel egy fellépésen. Nos, az a degenerált, nyomorék, agyhalott, nulla fasz, aki ilyet csinál, az intelligencia csíráját sem mutatja(mint jómagam sem az előbbi kifakadásban), ugyanis színpadon álló embert nem dobálunk meg, rendben? Teljesen mindegy, kik ők, mik ők, milyen zenét játszanak, ha nem jön be, ennek nem ez a módja. Mondok néhány példát. Ne hallgasd őket, nem kötelező nézni a klipjeiket, nem kell elmenni a fellépésükre és ha már odatévedtél, még mindig el lehet menni, ha nem tetszik, amit csinálnak és ez még csak néhány lehetőség volt. Erről nagyjából ennyit. Most pedig elmondom, mit lehet tenni Lil G megdoblása helyett.

Az elmúlt hetem úgy telt, akár a többi, munka, túlórák, edzés-kombó péntekig, amikor átmentem a második munkahelyemre, ahol bárosként dolgozom és itt egy kis kitérő. Kaptam egy újságot nemrég, amiben csodálkozva láttam meg Peter-t, aki félig-meddig kollégám is volt egy időben, most pedig innen tudtam meg, hogy kancellárnak készül (egy angol kisvárosról beszélünk). Kiderült, hogy ő már egy ideje Parish Councillor-ként tevékenykedik, most pedig District Councillor szeretne lenni és májusban vannak a választások. Elmondta, hogy Nick, akit szintén ismerek az étteremből, meg a konditeremből is és aki elég jó fej pali, szintén kancellár. Nos, én, aki eddig csupán a Süsü-ból ismertem “igazi” kancellárt, kissé csalódottan vettem tudomásul, hogy egyiknek sincs se szakálla, se olyan botja, mint a bábfilmben, ám ezen gyorsan túltettem magam és fölfogtam, hogy tulajdonképpen ott az ujjam a politika ütőerén, gyakorlatilag fél lábbal már az angol parlamentben vagyok (választásokat befolyásolhatok, lobbitevékenységet folytathatok a közértes oldalért, ilyesmik), főleg, mikor Peter könyörgött, hogy kérjem meg az ő körzetében élő magyarokat, hogy szavazzanak rá. Mit tehettem volna? Valójában semmit sem tettem, de imádom, ha egy politikus személyesen kuncsorog a szavazatokért. Beszélgettünk a brexitről és a magyar korrupcióról is, mondtam, hogy a magyar kormány igen-igen korrupt emberekből áll, de az ellenzéket sem félteni. Erre megállapodtunk abban, hogy szerencsére Angliában nincs korrupció, ezt megerősítettük néhány tényleg nincs, valóban nincs kifejezéssel, majd egy-két másodperc múlva egymásra néztünk és szívből nevetni kezdtünk. Na, ez egy kellemes kis történet arról, hogy máshol írmagja sincs a korrupciónak. Na, ki röhögött már ezen egy kancellárral?

Miután lejárt a műszakom, olyan tizenegy tájban és már nem kavarogtak tovább a fejemben a kancellárok, elindultam egy kilencvenes évekbeli hip-hop buliba, ahová a tesómék invitáltak és kiderült, hogy a DJ-t is ismerem, ott tulajdonképpen végigröhögtük az egészet, összejött egy kisebb társaság, elvoltunk, míg ki nem pateroltak minket záróra címszóval, ami nem is volt probléma, ugyanis nekem szombat reggel jelenésem volt egy kétnapos legénybúcsúra, ami fél kilenckor kezdődött, bár nem sok kedvem volt elmenni rá, ugyanis a húgom vőlegénye, egy angol srác és az ő haverjai jöttek csak, én meg rajta kívűl senkit sem ismertem.

Rendben, megjelentem, megreggeliztünk, a srácok sörözni kezdtek, én viszont nem iszom alkoholt, így ittam egy kávét és magamban már elkezdtem megfogalmazni, miért szar sport a krikett, ugyanis a legtöbbjük egy krikettcsapatban játszott, ők voltak a megye bajnokai, ám el kell mondjam, hogy ennél férfiatlanabb sport gyakorlatilag nem létezik, bár nem tudom, van-e férfi tollaslabdacsapat. Béreltünk egy kisbuszt, azzal indultunk Bristol-ba. Közben kiderült, hogy egy-két sráccal találkoztam már, csak nem emlékeztem rá. A buszon tovább folyt a tivornya, közben benzinkutaknál megálltunk itt-ott. Megérkeztünk, elmentünk kajálni, majd becsekkoltunk a szállodába, utána egy fergeteges bólingpartit (tudom, hogy nem így kell írni, de ez van annyira legalja, mint a krikett) játszottunk. Nyilván viccelek, egy bóling egyszerűen nem lehet szórakoztató. Itt kis duma, majd elindultunk egy rögbimeccsre, ami már tényleg iszonyat jó volt, pazar hangulat és kiderült, hogy ezek a srácok igen belevaló szurkolók, jöttek is a fanok dumálni, ráadásul az utolsó pillanatban nyert a Bristol egy szabadrúgással vagy tizenegyessel, fogalmam sincs, hogy hívják ezt, de berúgták és így megfordították a huszonegy-huszas kiegyenlített meccset és elverték a bajnokot. Sejthetitek, hogy volt nagy ünneplés. Innen átsétáltunk egy indiai étterembe, a srácok már nem voltak szomjasak, de mivel okosan ittak, nem rövideztek, csak söröztek, mert tudták, hogy előttünk a nap, némi bágyadság és curryfogások után mindenki fölélénkült, indultunk tovább, közben találtunk egy csöndes diszkót, ha esetleg nem tudjátok, mi az, ki volt rakva egy oszlop, amiről leemelhetsz egy fejhallgatót, akkörült emberek fülesekkel táncoltak, körülöttük villogtak a fények, viszont, mivel mindenkinek csak a fülesében szól a zene, kint teljes csönd van, beálltunk mi is egy-két percre, számomra ez új volt, de később a tesóm elmesélte, hogy a szigeten is szokott ilyen lenni (mondjuk, oda meg minek?). Ekkor elmentünk egy cider hajóra, ahová nem engedtek be minket, de kint leülhettünk és berendeltek rengeteg cidert, ám mikor inni kezdtek kiderült, hogy mindenki utálja ezt a szart, ekkor megkérdeztem, hogy akkor mit keresünk itt? Vissza a szállóba, ezután lementünk egy klubba, a nevét ne kérdezzétek,valami WYX vagy hasonló, egy háromszintes diszkó. Na, pont ilyenektől féltem, de nem sikerült rosszul az este, főleg, miután kiderült, hogy stag party-sok vagyunk, mindjárt másképp kezeltek minket és mivel egyenruhánk volt, ismeretlenek jöttek oda, ráztak kezet velem és köszöntek rám. Az első pillanatban a táncparketten odajött hozzánk egy elég jó szőke csajszi és táncolni kezdett velünk, simult, meg minden, aminek örültünk és odahozott még másik három, igen dekoratív lányt, hogy ők a barátnői. Bennem egyből dolgozni kezdett a magyar mentalitás és beugrott, hogy ezek biza konzumlányok és csak remélni mertem, hogy a srác, aki a pénzt kezeli, nem nyit számlát. Később kiderült, nem azok voltak, egyszerűen ennyire menő vagy, ha stag party-s vagy, na de ki tudta, úhgyogy a csajokkal annyira nem is foglalkoztunk, így le is pattantak. Olyasmit is láttam, hogy egy srác smárol a barátnőjével, majd odafordul a másik oldalán helyet foglaló lányhoz és vele is csókolózik, majd ezt hárman egyszerre csinálják. Izé…Egyből eszembe jutott a magyar kormány kereszténykonzervatív értékrendje és pokolba kívántam ezt a velejéig romlott helyett, meg én ugye már kancellárokat is ismerek, de mit tegyek, ha az embernek ilyenkor a teste ösztönösen reagál, így élveztem az ingyenshow-t, később egy másik trió ugyanezt megismételte az asztalom előtt, ez valami varázshely lehetett, de én nem bántam. A kidobók sem maradtak munka nélkül, volt balhé is, de gyorsan lerendezték (bár róluk nem feltételezem, hogy ismerik a helyi kancellárt). Hajnali három körül értünk vissza a hotelbe, ahol reggel a szobatársam így ébreszett: “-Jó reggelt, Tibi, tíz perc és indulunk” Így lerohantam az étteremrészbe, ahol kiderült, hogy a szobám száma nem elég ahhoz, hogy reggelit kapjak, de ekkor megláttam pár srácot közülünk kint, kimentem hozzájuk és kiderült, hogy a többiek már elmentek a buszért, nemsokára itt lesznek. Átrohantam a szemközti kávézóba, rendeltem egy paninit, meg egy kapuccsínót (kancellárral nem találkoztam) és végül megreggeliztem a buszon, ami már robogott visszafelé velünk.

Miután megérkeztünk az eredeti kiindulópontra, néhány ital még belefért, így vasárnap délután, ezután hazahajtottam, kaja, ilyesmik, hívtam öcsémet, hogy megyünk-e edzeni, de kiderült, hogy ő már félig részeg és egy pubban ülnek. Úgy döntöttem, kihagyom az edzést aznap, úgysem pihentem eleget és csatlakoztam hozzájuk, ami igen jó ötlet volt, nagyon jó hangulatban telt az este. Hétfőtől munka, túlóra, edzés megint, kedden aztán este egy pankrációshow-ra mentünk, ugyanis az egyik ismerősünk, Kathy (művésznevén Astrid) bunyózott. Ez sem volt kevésbé remek nap, mint az előzők, a legnagyobb darab fickótól vettem is egy pólót és csináltunk egy-két közös fotót. Ha esetleg látta ezt valaki a facebookon, a pali két méter és vagy százötven kilós volt, így senki se csodálkozzon, ha kicsinek tűnök mellette. Nos, ezt mind lehet csinálni, ahelyett, hogy valaki Lilit dobálja.

Most pedig az új klipről! Egész jó lett. Kár, hogy nincs benne kancellár.

https://www.youtube.com/watch?v=LEfag2mrC0k&feature=youtu.be&fbclid=IwAR02zHOvP1JWta1PtnDFUeOOxXTSH0_FKnygDAMaEvRQV97TB3txVxJloXU

 

Ez is érdekelhet :

Szólj hozzá