VMX – MOZGÓLÉPCSŐ Klip

VMX a mozgólépcsőn kavargó gondolatait osztja meg velünk, nyilván metaforák formájában és engedjétek meg, mivel ez egy oktató-nevelő oldal is egyben, hogy felhívjam a figyelmet néhány kifejezésre, költői képekre, amit itt-ott helyenként rosszul használnak.

Hasonlat:

-Két különböző fogalmat, dolgot, személyt hasonlít össze valamilyen közös jellemző alapján. Célja, hogy az egyiket a másikkal szemléltessük, elképzeltessük. A hasonlat mindig két tagból áll: a hasonlítottból és a hasonlóból. A versekben használat hasonlatokat költői hasonlatoknak nevezzük. A hasonlat legtöbbször összetett mondat, kötőszavai: mint, mintha, akár. Pl: Olyan a szemed, mint a nap fénye.

Metafora(azonosítás)

-A metafora két dolog, tárgy, esemény, vagy személy azonosítása, valamilyen külső vagy belső tulajdonság, hangulati hasonlóság alapján. Nem azt mondjuk valamiről, hogy olyan, hanem azt, hogy az. Fajtái: Teljes: az azonosító és az azonosított fogalom egyaránt szerepel. Egyszerű vagy egytagú: csak az van kitéve, amivel azonosítunk, az azonosítottat hozzá kell értenünk. Pl: “Szívemnek gyöngyháza, lelkem Illuskája”

Megszemélyesítés:

A megszemélyesítés élettelen dolgokat élőlényekre jellemző tulajdonságokkal érzelmekkel, cselekvésekkel ruház fel. Pl: „Vagy sohasem láttál olyan forgó szelet, 
Mint az, aki mindjárt megbirkózik veled,” 

Allegória:

Olyan költői kép (megszemélyesítés, metafora), amit a költő egy hosszabb gondolatsoron, esetleg egy egész művön keresztül végigvisz. Pl: Részlet a Toldi álom-allegóriájából: “Hanem amidőn már szépen megpitymallott, / És elült a szúnyog, és a zaj sem hallott, / Akkor lelopódzott a fiú fejére, / Két szárnyát teríté annak két szemére; / Aztán álommézet csókolt ajakára, / Akit mákvirágból gyüjte éjszakára; / Bűvös-bájos mézet, úgy hogy édességén / Tiszta nyál csordult ki Toldi szája végén.”

https://www.youtube.com/watch?v=xUafkT9UGIs&feature=youtu.be

 

 

 

Ez is érdekelhet :

Szólj hozzá