Úgy tűnik, mostanában Puzsér Robi kipécézte magának a hip hop műfaj hazai képviselőit, hisz legutóbb az AK26 csapatát korbácsolta meg kissé verbálisan, ezúttal viszont Majkára csapott le, aki kritizálta egy korábbi Showder klubbos fellépését. Mivel e botránnyal olyan színvonalas lapok is foglalkoztak, mint a Blikk, mi sem hagyhatjuk szó nélkül és kénytelenek vagyunk megmártózni a bulvár mocskos világában.
Majka: “Puzsér Róbert a showder klubban! Borzalmas!!Annyira irigy , görcsös, fennhéjazó, plusz extra rosszfej, hogy màr fáj… Lehet kellett volna valami az orrába, hogy működjön …”
Puzsér: “Majka papa úgy gondolta, jót tesz a self-brandingjének, ha facebook-oldalán felelősségre von, és mindjárt szakmai tanáccsal is ellát: miként lehetnék sikeresebb. Köpködésének a Blikk nagyobb nyilvánosságot is adott.
Kedves Majka!
Nem értelek téged. Nem értem, hogy vagy képes komolynak szánt hip-hop előadói karriert működtetni, miközben országos nyilvánosság előtt a nyugdíjasok kedvenc jópofáskodó hülyegyerekét játszod – s ezekkel párhuzamosan hogy hozhatod ennyire meggyőzően azt a jellemtelen és pitiáner, mégis pénzéhes férget, aki a saját rajongóira egyszer sportfogadást, máskor pizzát, meg még az Isten tudja, mennyiféle szir-szart próbál rávarrni. Nem értem, hogy van pofád egyik percben a panelerdő tövében belehalni a fájdalomba, a másikban meg a pókeren nyert millióidat virítani. Nem fér a fejembe, hogy vagy képes eljátszani az ózdi hőst, aki mindent magának köszönhet, aztán meg amilyen váratlanul, annyira bő nyállal leszopni az országot kifosztó oligarchát? Bevallom: mindez számomra rejtély. Az viszont, hogy amit képviselek, egy ostoba proli számára értelmezhetetlen, már kevésbé lep meg.
Nem is az mondja el rólad a legtöbbet, hogy engem irigynek és görcsösnek látsz – működésed jellegét elsősorban a nekem szánt jótanácsod világítja meg, amely szerint kellett volna valami az orromba. Köszönöm, hogy beavattál abba az apró szakmai trükkbe, hogy miként fejlődhet egy hozzád hasonló médiaproli a farokpörgetéstől a TV2 porondmesterségéig: az ilyen helyzetekben csak kell egy kis koksz, és máris úgy megy minden, mint a karikacsapás. Köszönöm a jótanácsot, de sem eléggé gazdag, sem eléggé pszichopata nem vagyok ahhoz, hogy rácsússzak a kokainra – meg hát azt hiszem, anélkül is képes leszek megbirkózni azzal a világgal, amelyben te nem kedveled a tevékenységemet, miközben a taknyodból és a hányásodból gyúrt mocsokkal szórakoztatod a nagyérdeműt.
Üdvözlettel: Puzsér Róbert”
Szólj hozzá